thumbnail image
  • Főoldal
  • Információ/segédanyagok
  • Hírek
  • …  
    • Főoldal
    • Információ/segédanyagok
    • Hírek
    Kapcsolat
    • Főoldal
    • Információ/segédanyagok
    • Hírek
    • …  
      • Főoldal
      • Információ/segédanyagok
      • Hírek
      Kapcsolat
      • Főoldal
      • Információ/segédanyagok
      • Hírek
        • ‘LENDÜLET’ FEJLŐDÉSTANI ÉS TRANSZLÁCIÓS IDEGTUDOMÁNY KUTATÓCSOPORT

          A Természettudományi Kutatóközpontjának Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében

        • Küldetésünk

          Munkánkról dióhéjban

          Kutatásaink fókusza

          Melyek azok a neurobiológiai védő- és rizikófaktorok, melyek segítik vagy éppen hátráltatják a serdülők tipikus fejlődését?

          Avagy mely tulajdonságaink növelik annak esélyét, hogy a mindennapi életben egy fiatal sikeres lesz majd később egészséges felnőtt?

          Kutatásaink egy fő célja a serdülők olyan jellemzőinek, tulajdonságainak feltérképezése, pontosabb megértése, amelyek a lehető legegészségesebb és legsikeresebb felnőtt élethez vezetnek. Sok tulajdonságnak ugyanis fontos szerepe van abban, hogy a fiatalok milyen életutat járnak be: mennyire tudnak kiteljesedni és sikereket elérni tanulmányaikban, baráti- majd később párkapcsolataikban, családi kapcsolataikban például szüleikkel és testvéreikkel, vagy munkahelyükön.

          Ezeknek a tulajdonságoknak a fejlődéstani mintázatáról – vagyis hogy idővel ezek hogyan és minek hatására változnak – azonban még nagyon keveset tudunk, főleg tinédzserkorban. Ennek megfelelően kutatócsoportunk legfőbb törekvése, hogy ezeket a jellemzőket minél átfogóbban és pontosabban, tehát többféle módszerrel tárjuk fel (pl. önbevallás, viselkedés, EEG és fMRI, genetikai vizsgálatok), valamint több nézőpontból is megvizsgáljuk (pl. a serdülők véleménye mellett a szüleik és tanáraik véleményéről is kérdezünk). Az önbevalláson illetve megfigyelt viselkedésen alapuló és ezáltal szubjektívebb adatokat biológiai, és ezáltal objektívebb mérésekkel is kiegészítjük.

          Hosszú távon, reményeink szerint egy olyan komplex tudásbázist tudunk kialakítani, melynek birtokában lehetőség nyílhat a fiatalok életminőségének javítására, illetve a lehetséges későbbi nehézségek és problémák megelőzésére.

          Tipikusan fejlődő valamint figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és egyéb viselkedéses zavarok tüneteit mutató serdülőket vonunk be vizsgálatainkba, majd 4 éven keresztül követjük a velük kapcsolatos változásokat.

        • Légy kíváncsi. Ismerd meg. Fedezd fel. Csodálkozz rá.

          Érdekességek az agyról

          Tudtad-e, hogy...

          1. ...az emberi agy nagyjából 100 milliárd idegsejtet rejt?
          2. ...az emberi agy kb. 80%-a víz? - Ezért is olyan fontos megfelelő mennyiségű folyadékot inni, mert ha az agy dehidratálódik, azaz vizet veszt, csökken a teljesítőképessége, így például nehezebben tudsz gondolkozni, tanulni, a reakcióidőd pedig megnő.
          3. ...az agy még aközben is aktívan dolgozik, amíg alszol - összegzi és rendszerezi a nap eseményeit, emlékeit, miközben szó szerint kitisztítja az elméd; eltakarítja a napközben felgyülemlett mérgeket és regenerálja az idegsejteket?
          4. ...érzelmeinkért nem a szív, hanem az agy felelős? - Evolúciósan a második legősibb agyi struktúra, az ősemlős vagy zsigeri agy foglalja magában a limbikus rendszert, az érzelmi állapotok kialakulásért és szabályozásáért felelős területet.
          5. ...a csecsemők agya a világ összes létező fonémáját képes megkülönböztetni? - Ezért tudunk bármely nyelvet anyanyelvünkként elsajátítani, azonban ez a képesség 10-12 hónapos korra eltűnik.
        • Vizsgálati módszereink

          Kutatási keretrendszerünk újszerű, hiszen több módszert is ötvöz. Így több forrásból származó adatokból vonhatunk le tudományos következtetésket. Mivel pszichológiai és biológiai méréseket egyaránt használunk, vizsgálatunk a témában a világon egyedülállónak számít.

        • Pszichológiai mérések

          Kérdőíves mérések

          Pszichometria

          A kérdőívek több tudományterület eszközei, melyek segítik a kutatókat felvetéseik és kérdéseik megválaszolásában. Manapság a kérdőíveknek több fajtája alakult ki a modern eszközök bevonásával, így vizsgálatunkban például tablet segítségével adhatsz választ feltett kérdéseinkre. A kérdőívek használata lehetővé teszi, hogy ugyanarról a dologról több embert megkérdezzünk, úgy, mint téged, szüleidet és tanáraidat is. Magasabb ökológiai validitása (hétköznapi érvényesség) van, mint egy kísérleti paradigmának, továbbá nagyon jó lehetőség önreflexióra. Mindezek végett veszünk fel mi is kérdőíveket, melyekkel nagyon sok fontos jelenséget mérünk, mint például az érzelemszabályozást, a viselkedést, a stresszt, a személyiséget vagy a megerősítésekkel kapcsolatos tényezőket. Ezek a jelenségek különösen relevánsak serdülőkorban. Az fMRI, EEG és genetikai méréseinket kiegészítve kérdőívekkel, vizsgálatunk sokszínűbbé válik.

           
        • Biológiai mérések

          EEG

          Elektroenkefalográfia

          Az elektroenkefalográfia az agy, főleg az agykéreg, elektromos aktivitását mérő műszer. Mivel az idegsejtek aktivitása közben elektromos feszültség keletkezik, ezeket közvetetten, a fejbőrön keresztül is mérni tudjuk. Ehhez egy úszósapkára hasonlító, ám lyukakkal teli sapkát adunk a fejedre, amibe elektródákat helyeztünk. Ezek az elektródák képesek mérni az elektromosságot, és ilyen (a képen látható) hullámokként megjeleníteni azt nekünk.

          Mivel egy idegsejt nagyon kevés elektromos potenciállal bír, így egy-egy elektróda a fejeden több ezer, vagy akár több millió hasonló elhelyezkedésű idegsejt nagyjából egyszerre-tüzelését mutatja nekünk. De ez nem baj, mert mivel több, mint 86 milliárd idegsejt van az agyadban, nem is tudnánk mindet megmérni ezen kívül ezt ellensúlyozza, hogy az EEG felvétel – ha térben nem is – időben nagyon pontos, azaz milliszekundumos felbontással készíti a felvételt. Így például meg tudjuk állapítani, hogy a számítógépes játék közben valamilyen inger hatására mikor történt az agyadban bizonyos mértékű aktiváció.

          fMRI

          Funkcionális mágneses rezonancia képalkotás

          Az emberi test nagyjából 2/3-át víz alkotja. Ezt elsőre ugyan nehéz lehet elhinni, hiszen nem vagyunk kocsonyásak, testünk szerkezete szilárd. Azért lehetséges ez, mert a szervezetben többféle formában és eltérő mennyiségben található víz; folyékony állapotban például a vér, a vizelet, a nyirok és az agy-vér folyadék tartalmaz vizet, azonban túlnyomórészt mégis kötött formában találhatjuk meg a sejteken belül. A szervek különböző mennyiségű és típusú víztartalommal rendelkeznek, ez pedig kulcsfontosságú tényező a mágneses rezonancia elvben. Ugyanis attól függően, hogy mennyi vizet tartalmaz egy-egy szervünk, más és más mértékű energiát bocsát ki az MR készülékben lévő mágnes hatására. Ezt az energiát képes mérni a gép, és ez alapján különíthetőek el a különböző agyterületek is. Ez által ennek a mérőeljárásnak jelentősen jobb a térbeli felbontása, mint az EEG-nek.

          Az fMRI az agyat működés közben képes rögzíteni; a véroxigénszint mérésével ennek az eljárásnak köszönhetően meg tudjuk állapítani, hogy melyek azok a régiók, amelyekre több oxigén áramlik. Ugyanis azok a területek, amelyeken nagyobb mennyiségben található oxigén, éppen használatban vannak, vagyis aktívabbak, mint azok, amelyeken nem. Miközben a gépben fekszel, és a számítógépes játékunkkal játszol, a gép sok képet készít az agyadról, melyeket összegezve információt kaphatunk arról, hol található aktivitás.

           

          Az fMRI ezért is nagyon kényelmes vizsgálati eljárás. Nem szükséges semmilyen anyagot a szervezetbe juttatni, hiszen kívülről, egy ártalmatlan mágnes segítségével vagyunk képesek a szervezetedben lévő oxigén áramlását figyelni.

          Kíváncsi vagy, milyen is egy ilyen szerkezet?

          Jelentkezz kutatásunkra, és mi megmutatjuk!

          Így néz ki egy MR-készülék, melyet orvosi és kutatási célokra egyaránt széles körben használnak. Bár hasonlít a CT-hez, valójában teljesen másként működik. Az MR-mérés során nem érzel semmit, pusztán annyi a feladatod, hogy a gépben fekve, kényelmesen elhelyezkedve játssz a játékainkkal, mi pedig közben felvételt készítünk az agyadról.

          Genetika és Epigenetika

          Genetikai vizsgálat

          Testünk minden egyes sejtjében fehérjékre feltekeredve megtalálható genetikai lenyomatunk, a DNS-ünk. Ez a DNS és fehérje komplex együttesen alkotja az úgynevezett nukleoszómát, amelyet a legjobban úgy lehet elképzelni, mint egy gyöngyöt. Ezek a gyöngyök láncszerűen egymáshoz kapcsolódnak, és létrehoznak egy gyöngysor-szerű füzért. Ha ezt a füzért felbontanánk, akkor a DNS-ünk hossza elérné az 1,8-2 métert is akár!

          A DNS-ünk egyes részei, a gének, különböző információkat tárolnak a fizikai tulajdonságainkról, pl. hogy milyen a szemszínünk és hajszínünk, de még abban is szerepük van, hogy milyen a temperamentumunk, vagy éppen milyen veleszületett betegségeink vannak. A génekben lévő információkra tulajdonképpen tekinthetünk úgy, mint egy vers szövegére, betűk sorára, amelyek az adott vers mondatait alkotják, vagy akár úgy is, mint egy kottára vagy egy hangszerre. Azonban, ahogyan egy verset lehet többféleképpen hangsúlyozni, ugyanazt a kottát el lehet többféleképpen játszani, és egyetlen hangszer sem szólal meg magától anélkül, hogy valaki játszana rajta, úgy a génjeinkről is elmondható, hogy kifejeződésük és szabályozásuk a környezettel való folyamatos kölcsönhatásuktól függ. Azoknak a környezet által befolyásolt mechanizmusoknak az összességét, amelyek meghatározzák az egyes gének aktiválódását, ki- vagy bekapcsolódását, epigenetikának nevezzük. Az epigenetikai címkék olyanok, mintha genetikai írásjelek lennének, mert ugyan nem változtatják meg a versben a szavak sorrendjét, vagyis a DNS-bázissorendjét, de megváltoztatják a gén kifejeződését, azaz a vers hangsúlyozását.

          Felmerül a kérdés tehát, hogy valóban öröklött génállományunk határozza-e meg az életünk alakulását? Kutatásunk során arra a kérdésre keressük a választ, hogy bizonyos gének és epigenetikai módosulások miképp járulnak hozzá, hogy a biológiai méréseink során az agyadban hol, mikor és milyen mértékű válasz aktiválódik, vagy, hogy a kérdőíves méréseink alapján milyen személyiségvonásaidra derül fény.

          Mindehhez pedig nincs szükségünk másra csak Rád és egy vattapálcára, hogy a szádból nyálmintát vehessünk egy teljesen fájdalomtól és kényelmetlenségektől mentes genetikai/epigenetikai vizsgálat során.

        • Mi történik egy vizsgálatunkon?

          A jelentkezéstől a méréseken való részvételig

          1

          Toborzás

          Először fontos, hogy elérjük valahogy, hogy halljál rólunk. Ha már itt vagy a honlapunkon, akkor valószínűleg ez már sikerült. :)

          Találkozhatunk az iskoládban, klinikákon, esetleg hallhattál rólunk a háziorvosodtól, vagy akár a barátaidtól vagy osztálytársaidtól, de az is lehet, hogy az interneten botlottál belénk.

          2

          Jelentkezés

          A vizsgálatra jelentkezni (vagy érdeklődni róla) tudsz bármelyik elérhetőségünkön. Ezeket a weboldal alján találhatod.

          Nyugodtan írj egy e-mailt vagy facebook üzenetet ha bármi kérdésed van, és amint tudunk válaszolunk rá.

          3

          Szűrő vizit

          A jelentkezés után el kell intéznünk a papírmunkát, hiszen mindent csak a te és a gondviselőid beleegyezésével teszünk meg.

          Ezen a ponton már el is kezdődhet a vizsgálat. IQ teszttel, interjúval és kérdőívekkel kezdődik a vizsgálatsorozat.

          4

          Kérdőívek, genetika és EEG

          Ezen a ponton történik a már fent leírt többmódszeres mérés. Ebben a szakaszban te, a szüleid és tanáraid és kérdőíveket töltenek ki.

          Ezen kívül genetikai vizsgálatot csinálunk (csak nyálmintát veszünk a szádból) és EEG mérést, amiben számítógépen kell játszanod játékokkal miközben elektródák vannak a fejeden.

          5

          fMRI és csontkor

          Mivel az előző mérés is eltart egy ideig, ezért a következő mérésre egy másik napon kerül sor. Ezen a napon már csak biológiai mérések vannak, ezért ez kevesebb időt is vesz igénybe.

          Az fMRI mérés is ugyan úgy teljesen veszélytelen, mint az EEG mérés, de ott az agyhullámok helyett 3D-s "videófelvételt" készítünk az agyról - ártalmatlan mágnes segítségével.

          A következő a csontkor mérése, amely a csontváz fejlettségi állapotát mutatja meg. Ehhez egy néhány percig tartó ultrahangos vizsgálat szükséges. Ehhez csak a bal csukló csontjait vizsgáljuk meg, egy teljesen fájdalom és káros hatás mentes vizsgálatban.

          6

          Későbbi ismételt mérések

          A vizsgálatunkkal hosszú távra tervezünk. Fontosnak tartjuk annak a vizsgálatát is, hogy hogyan fejlődsz, változol az idők során.

          Ezért a vizsgálatunkat összesen 4 év hosszúra terveztük, így veled is ilyen hosszú ideig szeretnénk együtt dolgozni. Ezeket a méréseket (a genetikai vizsgálat és a csontkor vizsgálatot leszámítva) minden évben egyszer fogjuk felvenni a részvevőkkel.

          Természetesen, aki több éven keresztül vesz részt a kutatásban, annak több ajándékot is tudunk adni a vizsgálatokért cserébe. :)

        • Munkatársak

          Dr. Bunford Nóra Ph.D

          Kutatócsoport-vezető

          Gyermek és ifjúsági klinikai szakpszichológus

          Bunford Nóra 2018 augusztusa óta a Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány Kutatócsoport vezetője.

          Nóra az Egyesült Államokban 2008-ban szerzett alapszakos diplomát pszichológiából és filozófiából a Southern Illinois University of Carbondale-en, ahol sportösztöndíjas hallgató volt, majd 2010-ben mesterszakos diplomát klinikai- és tanácsadás-pszichológiából az Illinois State University-n, ahova már tanulmányi ösztöndíjjal nyert felvételt. Nóra 2016-ban szerzett doktori fokozatot és szakképzettséget gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológiából az Ohio University-n, ahol az "Elizabeth Münsterberg Koppitz Graduate Student Fellowship" keretében az American Psychological Foundation támogatta disszertációs kutatását. Tizenhárom év tanulmány után 2016-ban hazatért Magyarországra, ahol több önálló kutatási támogatást is elnyert, először az Új Nemzeti Kiválóság Program fiatal oktatói/kutatói ösztöndíját majd a MTA Prémium posztdoktori kutatói program ösztöndíját. Nóra 2017-ben munkásságért Junior Prima díjat kapott Magyar Tudomány kategóriában. Számos hazai és külföldi előadás, könyvfejezet és tudományos cikk szerzője, a serdülőkori ADHD-val majd egy évtizede foglalkozik.

           

          Dr. Keszeg András, MD

          Tudományos munkatárs

          Gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosjelölt

          Dr. Keszeg András Zoltán gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosjelöltként dolgozik a csoport együttműködő klinikai partnerének, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájának Gyermekpszichiátriai Osztályán. Orvosi tanulmányait a Semmelweis Egyetemen végezte 2009 és 2015 között. Tizenhárom éves kora óta pszichiáternek készült, a gyerekekkel való munkához az egyetemi gyakorlatok során közeledett. Egyetemi évei során a Bőr- és Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika fotokarcinogenezis laborjában dolgozott és kutatott, diplomázásáig, ezt követően azonban klinikumban kezdett dolgozni jelenlegi munkahelyén. Az évek során rendszeresen adott elő hazai konferenciákon, mint MAGYIPETT, MPT. nagygyűlések. Munkája során kiemelten érdeklődik a neurodevelopmental zavarok, valamint viselkedés függőségek iránt. 2020 szeptembere óta a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának PhD- hallgatója.

          Dr. Pogány Ákos, Ph.D

          Tudományos munkatárs

          Viselkedésökológus

          Pogány Ákos viselkedésökológus, aki előbb a Pécsi Tudományegyetemen szerzett biológia tanárszakos diplomát, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékén doktorált 2009-ben. Jelenleg az MTA Bolyai János kutatói ösztöndíjának, valamint az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjának keretében végzi a családon belüli nemi szerepek öröklődési mechanizmusaira és funkciójára irányuló kutatásait. Vizsgálataihoz elsősorban kistestű énekesmadarakat használ modellként. Számos egyéb kutatásban is részt vesz, amelyek közös pontja, egyben motivációja a szociális viselkedések evolúciójának megértése. Kutatásai során változatos módszereket alkalmaz, így terepi megfigyeléseket és kísérleteket éppúgy, mint laboratóriumi kísérleteket. A kutatástervezésre, a kísérleti elrendezés megválasztására, valamint a statisztikai elemzésekre nagy gondot fordít, kutatócsoportunk munkáját is ezeken a területeken segíti.

          Rádosi Alexandra, MA

          Tudományos segédmunkatárs

          Pszichológus, PhD hallgató

          Alexandra jelenleg tudományos segédmunkatársként dolgozik a csoportban, 2019 szeptemberétől a Semmelweis Egyetem Rácz Károly Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas hallgatója. Doktori kutatásának témája a jutalomfeldolgozás, mint a serdülőkori szerhasználat prevenciójának egy ígéretes célterületének, neurális és viselkedéses hátterében megfigyelhető egyéni különbségek pontosabb megértése.

          Alexandra már 2014 és 2016 között gyakornokoskodott az MTA TTK KPI-ben és 2018-ban szerzett pszichológia szakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia szakirányon. Egyetemi évei alatt többféle területen nyílt lehetősége tapasztalatgyűjtésre szakmai gyakorlatok és önkéntesség formájában. Szakmai tapasztalatainak egy részét klinikai terepen szerezte a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának Gyermekpszichiátriai osztályán (2018), a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban (2017), valamint a Szent János Kórház Pszichiátriai osztályán (2015), másik részét pedig az Újbudai Szemünk Fénye Központi Bölcsődében végezte (2018). A XX. Budapesti Pszichológiai Napok (Pszinapszis) Helyszíni Rendező stábjának önkénteseként részt vett egy háromnapos pszichológiai konferencia szervezésében és lebonyolításában is. Egyetemi tanulmányait megelőzően az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium végzős diákjaként az Országos Nagy Francia Tollbamondó versenyen (La Grande Dictée 2013) 6. helyezést ért el.

          Zubovics Evelin, MA

          Tudományos asszisztens

          Gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus jelölt

          Evelin jelenleg pszichológusként, tudományos asszisztensként dolgozik a csoportban, és 2020 szeptemberétől a Semmelweis Egyetem Gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus szakképzésének hallgatója. Evelin tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon végzett a Debreceni Egyetemen. Diplomamunkája, azaz „A bántalmazás, az affektivitás és az érzelemszabályozás, mint a serdülőkori kockázatos szexuális viselkedés rizikófaktorai” során a Lendület kutatás szempontjából releváns jelenségeket vizsgált, ezáltal a vizsgálati minta toborzása és az adatfelvétel a csoport szakmai tevékenységébe illeszkedett. Fontosnak tartja a tudományos munka közérthetővé tételét és népszerűsítését, így a Lendület pályázat egy altémájával, „Epigenetikai módosulások, mint a serdülőkori szerhasználat rizikófaktorai” című előadásával, 2019-ben indult a Famelab tudománykommunikációs versenyen, ahol az országos döntőben elnyerte a National Geographic különdíját. A csoportnak megalakulása, vagyis 2018 augusztusa óta tagja, a kutatócsoportban betöltött munkakörének szerves részét képezi a klinikai vizsgálati koordinációs tevékenységek ellátása. Első diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerezte 2015-ben. 2014-ben az ELTE Hallgatói Karrier – és Szolgáltató Központ Sajtóreferens, szóvivő tanfolyamát is elvégezte, de egy rövid idejű marketing gyakornoki munka után végül a klinikai kutatás területén helyezkedett el: kutatási koordinátorként dolgozott az Országos Onkológiai Intézetben, illetve az Uzsoki Utcai Kórház több osztályán, majd egy piacvezető gyógyszerkutatásokkal foglalkozó cégnél volt klinikai asszisztens. Munkáival párhuzamosan - 2015 és 2018 között - végezte a pszichológia alapszakos tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen, fő érdeklődési területének számított az érzelemszabályozás és a szülőkkel való kapcsolat vizsgálata. A pszichológia BA képzés mellett önkéntes tapasztalatot is szerzett, 2017 és 2018 között a Bethesda Gyermekkórház Mentálhigiénés Osztályán. Az egyetemi évei előtt az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolába járt gimnáziumba, elmondása szerint az ott tanult „derűs fegyelem” nagyban meghatározta a későbbi tanulmányaihoz, illetve munkáihoz való hozzáállását is.

          Hámori György, MA

          Tudományos asszisztens

          Pszichológus

          Hámori György tudományos asszisztensi pozíciót tölt be a TTK KPI Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány Kutatócsoportjában. 2020-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Kognitív- és Neuropszichológia szakirányán. Diplomamunkája a Lendület pályázat keretein belül készült a serdülőkori jutalomreszponzivitás eseményhez kötött potenciállal való mérésének módszertani fejlesztéséről (A serdülőkori jutalomreszponzivitás mérése eseményhez kötött potenciállal: Módszertani fejlesztés címmel), Bunford Nóra témavezetése alatt.

          Tanulmányai alatt számos kutatás lebonyolításában vett részt, egyaránt foglalkozott fiatal és idős, illetve egészséges és pszichiátriailag érintett (például pszichózis spektrum zavarral diagnosztizált) populációkkal. Tapasztalataiban meghatározó az SZTE Pszichiátriai Klinika Rehabilitációs osztályán töltött kutatási és a Semmelweis Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Affektív és Pszichofarmakológiai Osztályán töltött gyakornoki tevékenységei.

          Az SZTE-n töltött 2014-től 2017-ig tartó alapszakos tanulmányait a kognitív funkciók és a szorongás kapcsolatát időskorú mintán végzett szakdolgozatával fejezte be.

          Egyetemi tanulmányai alatt gyakran vett részt tudományt népszerűsítő programokban, úgy, mint a Kutatók Éjszakája vagy tudományos vita.

          Kutatócsoportunk tagjaként az EEG vizsgálatok lebonyolításával, adatelemzéssel és programozással foglalkozik. Amikor éppen nem a gép előtt görnyed, akkor próbálja behozni az egész napos ülés közben kihagyott mozgást.

          Welker Tünde, MA

          Tudományos asszisztens
          Gyógypedagógus, Pszichológus

          Welker Tünde 2019 augusztusa óta dolgozik tudományos asszisztensként a csoportban. Első diplomáját 2016-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Gyógypedagógia szakon szerezte, Autizmus Spektrum Zavarok és Pszichopedagógia szakirányokon. Gyógypedagógiai tanulmányai során 2015-ben Köztársasági Ösztöndíjat nyert. Szakmai gyakorlatait többek között az Autizmus Alapítványnál, a Korai Fejlesztő Központban, Pedagógiai Szakszolgálatnál és a Semmelweis Egyetem I-es Klinikáján, a gyermekpszichiátriai osztályon töltötte. Szakdolgozatában a korai autizmus diagnosztikával foglalkozott, magasan funkcionáló
          gyermekeknél.
          Gyógypedagógiai tanulmányai után, illetve további tanulmányaival párhuzamosan elsősorban autista gyermekekkel és családjaikkal dolgozott, többféle életkorban és helyszínen (nappali ellátóotthonban felnőttekkel, korai fejlesztésben kisgyermekekkel és alapítványi kereteken belül óvodás-iskolás korosztálynak) tartott egyéni és csoportos terápiát. Önkéntesként menekült gyerekekkel, hátrányos helyzetű gyerekekkel és hajléktalanokkal is foglalkozott.
          Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte el a Pszichológia BA (2017) és MA (2019) képzést, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia szakirányon, mely során számos kutatásban is részt vett. Szakdolgozatában a szocioökonómiai státusz és a stresszreakció összefüggéseit vizsgálta, klinikai szakmai gyakorlatát egy gyermekvédelmi központnál töltötte.
          Fontosnak tartja, hogy a kutatói munka mellett a klinikumban továbbra is aktív maradjon. A szakemberek és a család együttműködését, tudásuk kölcsönös megosztását elengedhetetlennek tartja a fiatalok fejlődésének minél hatékonyabb megsegítése érdekében.

          Posta Evelyn Csenge, BA

          Tudományos asszisztens
          Szociológia alapszakos szakelőadó, Pszichológia alapszakos hallgató

          Evelyn 2020 májusában kezdett dolgozni tudományos asszisztensként a csoportban. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem végzős pszichológia alapszakos hallgatója, ahol szociálpszichológia műhelymunkája témájának a serdülők paraszociális viselkedésének vizsgálatát választotta a társadalmi helyzet függvényében. Tanulmányai alatt figyelmet fordít a módszerspecifikus képzésekre is, 2017-ben a Rajzelemzési Intézet Rajzelemzési alaptanfolyamát végezte el, majd 2019-ben pedig a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület Autogén Tréning képzését kezdte el.
          Első diplomáját 2017-ben szerezte meg a Károli Gáspár Református Egyetem Szociológia szakán. A képzés ideje alatt mind kvalitatív, mind pedig kvantitatív terepkutatás lebonyolításában és adatelemzésében is tapasztalatot szerzett. Továbbá egyetemi évei alatt lehetősége nyílt fél évet kint tanulnia Portugáliában az ISCTE - Lisbon University Institute-n.
          Tanulmányai mellett társadalmilag jelentős témakörök iránt is érdeklődik. 2020-ban önkéntes volt a Dear Society- a Menetszél Egyesület médiaprogramjában, ahol média és szociális érzékenyítés képzésen vett részt. Fontosnak tartja a társadalmunkat érintő kérdésekről való gondolkodást és cselekvést. Kutatócsoportunkban betöltött feladatai között szerepel a résztvevők után követése, fiatalokkal és szüleikkel való kapcsolattartás, időpont egyeztetés, továbbá egyéb adminisztrációs feladatok elvégzése.

          Vass Ágota, BA

          Tudományos asszisztens

          Kognitív idegtudomány hallgató

          Ágota 2020 májusában csatlakozott tudományos asszisztensként a kutatócsoportunkhoz. Jelenleg Számítógépes és Kognitív Idegtudományok mesterszakos hallgató a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az érettségi utáni éveiben összesen 5 városban és 3 különböző országban élt, amely egy örök életre szóló tapasztalat volt számára. Alapszakos tanulmányát Skóciában a University of Glasgow-n végezte Viselkedésgazdaságtan fókusszal. Az egyetemen Adam Smith kitüntetéssel diplomázott, és egy tanulmányi ösztöndíjat elnyerve a kanadai McGill egyetemen is tanult. Ezen kívül dolgozott Londonban és Aberdeenben.

          A BME Kognitív Tanszékének kutatómunkájába hamar bekapcsolódott. Az emlékezeti mintázat-szétválasztás és -kiegészítés működésének szkizotípiás vonásokkal való összefüggését vizsgálja. Nagyon élvezi, hogy rengeteget fejlődhet a Kognitív Tudományok területén folytatott tanulmányai során. A képzés interdiszciplináris természetéből adódóan elmélyítheti ismereteit olyan területeken, mint a pszichológia, neurobiológia és programozás. Kiváltképp érdekli a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, különböző pszichiátriai kórképek idegtudományi háttere és a sokféle vizsgálati módszerekkel nyert adatok statisztikai elemzése. Csoportunk tagjaként elsősorban az EEG vizsgálatok lebonyolításával és adatelemzéssel foglalkozik.

        • Alumni

          Szenetes H. Brigitta, MA

          Kutató gyakornok

          Pszichológus

          Szenetes H. Brigitta 2020-ban szerzett pszichológusi diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia szakán. Szakdolgozatát a Lendület kutatócsoport tagjaként, Dr. Bunford Nóra és Dr. Miklósi Mónika témavezetők irányítása alatt készítette, melyben két tanári kérdőív (Classroom Performance Survey vagyis a Tanórai Teljesítmény Skála (CPS), Impairment Rating Scale, vagyis a Károsodást Értékelő Skála (IRS)) pszichometriai mutatóit vizsgálta magyarországi pedagógusok körében.

          A Károsodást Értékelő Skála Tanár (IRS-T) kérdőív validitás vizsgálatával felvételt nyert a 44. MAGYIPETT Kongresszusra, ahol 2021 tavaszán alkalma lesz bemutatni a kérdőívet.

          Brigitta 2018-ban szerezte alapszakos viselkedéselemző diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen. Aktívan érdeklődik a különböző relaxációs technikák iránt. 2017-ben a Williams Életkészségek alapképzésén vett részt, jelenleg pedig a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület Autogén Tréning képzésére jár. Önismereti munkáját a Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület szervezésében megvalósuló kognitív és sématerápiás szemléletű csoportban végzi. A Magyar Komplex Pszichoterápiás Egyesület által akkreditált tanfolyamon 2020-ban szerzett végzettsége során képesítést szerzett állatasszisztált foglalkozások önálló tervezésére és vezetésére. Az állatasszisztált terápia alkalmas különböző gyógypedagógiai és pszichés problémák kezelésére.

          Ezt megelőzően 2008-ban a Nyugat-magyarországi Egyetem szociálpedagógia alapszakán, illetve 2004-ben a Kodolányi János Főiskola angol nyelvtanári szakán diplomázott.

          Tanulmányai mellett az elmúlt években angol nyelvtanárként és TELC nyelvvizsgáztatóként is dolgozott, továbbá egyéni és csoportos nyelvi, illetve tanulástechnikai tréningeket tart gyerekeknek, serdülőkorú fiataloknak és felnőtteknek.

        • Előadások és publikációk

          Kiemelt, releváns publikációk

          Rádosi, A.*, Pászthy, B.*, Welker, T., Zubovics, E. A., Réthelyi, M. J., Ulbert, I., & Bunford, N. (2020). The association between reinforcement sensitivity and substance use is mediated by individual differences in temperamental affectivity in adolescents. Addictive Behaviors. (*Authors contributed equally).

           

          Zubovics, E. A., Fiáth, R., Rádosi, A., Pászthy, B., Réthelyi, J. M., Ulbert, I., & Bunford, N. (2020). Neural and self-reported reward responsiveness are associated with dispositional affectivity and emotion dysregulation in adolescents with evidence for convergent and incremental validity. Psychophysiology. e13723. DOI: 10.1111/psyp.13723

           

          Monopoly, W. J., Benson, K., Evans, S. W., Allan, N. P., Owens, J. S., DuPaul, G. J., & Bunford, N. (2020). Assessment of a conceptually-informed measure of emotion dysregulation: Evidence of construct validity vis a vis impulsivity and internalizing symptoms in adolescents with ADHD. International Journal of Methods in Psychiatric Research.

           

          Bunford, N., Dawson, A. E., Evans, S. W., Ray, A., R., Langberg, J. M., Owens, J. S., DuPaul, G. J., & Allen, D. M. (2018). The Difficulties in Emotion Regulation Scale – Parent report: A psychometric investigation with adolescents with and without ADHD.

           

          Gerencsér, L., Bunford, N., Moesta, A., & Miklósi, Á. (2018). Individual variation in reward responsiveness of the domestic dog (Canis familiaris) – Development and validation of the Canine Reward Responsiveness Scale. Scientific Reports, 8:4421.

           

          Bunford, N., Kujawa, A., Fitzgerald, K., Monk, C. S., & Phan, K. L. (2018). Convergence of BOLD and ERP measures of neural reactivity to emotional faces in children and adolescents with and without anxiety disorders. Biological Psychology, 134, 9-19.

           

          Bunford, N., Evans, S. W., & Langberg, J. M. (2018). Emotion dysregulation is associated with social impairment among young adolescents with attention-deficit/hyperactivity disorder. Journal of Attention Disorders, 22, 66-82.

           

          Bunford, N., Andics, A., Kis, A., Miklósi, Á., & Gácsi, M. (2017). Canis familiaris as a model for non-invasive comparative neuroscience, Trends in Neurosciences, 40(7), 438-452.

           

          Bunford, N., Roberts, J., Kennedy, A. E., & Klumpp, H. (2017). Neurofunctional correlates of behavioral inhibition system sensitivity during attentional control are modulated by perceptual load. Biological Psychology, 127, 10-17.

           

          Bunford, N., Kinney, K., Michael, J., & Klumpp, H. (2017). Threat distractor and perceptual load modulate test-retest reliability of anterior cingulate cortex response. Progress in Neuro-Psychopharmacology & Biological Psychiatry, 77, 120-127.

           

          Bunford, N., Wymbs, B. T., Dawson, A. E., Shorey, R. C. (2017). Childhood maltreatment, emotional lability, and alcohol problems in college students at-risk for ADHD: Testing moderation and moderated moderation. Journal of Psychoactive Drugs. DOI: 1080/02791072.2017.1325031.

           

          Bergner, R. M. & Bunford, N. (2017). Mental disorder is a disability concept, not a behavioral one: An empirical investigation. Philosophy, Psychiatry, and Psychology.

           

          Bunford, N., Evans, S. W., Zoccola, P., Owens, J. S., Flory, K. & Spiel, C. F. (2016). Correspondence between heart rate variability and emotion dysregulation in children, including children with ADHD. Journal of Abnormal Child Psychology.

           

          Kujawa, A., Weinberg, A., Bunford, N., Fitzgerald, K. D., Hanna, G. L., Swain, J. E., Monk, C. S., Hajcak, G. & Phan, K. L. (2016). Error-related brain activity in youth and young adults with generalized or social anxiety disorder before and after treatment. Progress in Neuro-Psychopharmacology & Biological Psychiatry.

           

          Bunford, N., Kujawa, A., Fitzgerald, K., Monk, C. S., & Phan, K. L. (2016). Attenuated neural reactivity to happy faces is associated with rule-breaking and social problems in anxious youth. European Child and Adolescent Psychiatry. DOI: 10.1007/s00787-016-0883-9

           

          Bunford, N., Kujawa, A., Fitzgerald, K., Swain, J. E., Hanna, G. L., Koschmann, E., Simpson, D., Connolly, S., Monk, C. S., & Phan, K. L. (2016). Neural reactivity to angry faces predicts treatment response in pediatric anxiety. Journal of Abnormal Child Psychology. DOI: 1007/s10802-016-0168-2

           

          Wymbs, B. T., Dawson, A. E., Suhr, J. A., Bunford, N., & Gidycz, C. A. (2016). ADHD symptoms as risk factors for intimate partner violence perpetration and victimization among men and women in college. Journal of Interpersonal Violence.

           

          Bunford, N., Evans, S. W., & Wymbs, F. (2015). ADHD and Emotion Dysregulation among Children and Adolescents. Clinical Child and Family Psychology Review, 18, 185-217.

           

          Bunford, N., Brandt, N., Golden, K., Dykstra, J., Owens, J. S., & Suhr, J. A. (2015). Attention-deficit/hyperactivity disorder symptoms mediate the association between neuropsychological and social impairment among children. Journal of Abnormal Child Psychology, 43, 133-147.

           

          Bunford, N., Evans, S. W., Becker, S. A., & Langberg, J. M. (2015). Attention-deficit/hyperactivity disorder and social skills in youth: A moderated mediation model of emotion dysregulation and depression. Journal of Abnormal Child Psychology, 43, 283-296.

           

          Evans, S. W., Owens, J. S., & Bunford, N. (2014). Evidence-based psychosocial treatments for children and adolescents with attention-deficit/hyperactivity disorder. Journal of Clinical Child & Adolescent Psychology, 43, 527-551.

           

          Harrison, J. R., Bunford, N., Evans, S. W. & Owens, J. S. (2014). Classroom and test accommodations for students with EBD and ADHD: A systematic review of the literature. Review of Educational Research, 83, 551-

           

          Evans, S. W., Brady, C. E., Harrison, J. R., Bunford, N., Kern, L., State, T. & Andrews, C. (2013). Measuring ADHD and ODD symptoms and impairment using high school teachers’ ratings. Journal of Clinical Child and Adolescent Psychology, 42, 197-207.

           

          Bunford, N. & Bergner, R. (2012). Suicide and impossible worlds: An empirical investigation of worlds theory. Crisis: The Journal of Crisis Intervention and Suicide Prevention, 33, 335-343.

           

          Brady, C. E., Evans, S. W., Berlin, K. S., Bunford, N., & Kern, L. (2012). Evaluating school impairment with adolescents: A psychometric evaluation of the classroom performance survey. School Psychology Review, 41, 429-446.

           

          Könyv fejezetek

           

          Bunford, N. & Evans, S. W. (in press). Emotion regulation and social functioning in adolescence: Conceptualization and treatment. In J. R. Harrison (Ed.). School Mental Health Services for Adolescents.

           

          Bunford, N. (in press). Emotion regulation in adolescents with ADHD. In S. P. Becker (Ed.). ADHD in Adolescence: A Developmental Psychopathology Approach.

          Releváns hazai előadások, konferenciák

           

          Bunford, N. (2019, május). A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar serdülőkori negatív korrelátumai: Az affektív diszreguláció, mint ígéretes mechanizmus és prevenciós célterület. Invited presentation at “MTA Orvosi Tudományok Osztálya 2019. május 22-i ülése”.


          Bunford, N. (2018, november). Az érzelemszabályozás szerepe a serdülőkori ADHD és negatív következmények összefüggésében. Presentation at the “MTA Természettudományi Kutatóközpont “Interdiszciplinaritás a természettudományban” címmel a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezésre kerülő tudományos előadó nap és díjátadó ünnepség”.


          Bunford, N. (2018, november). Az ADHD pszichiátriája és következményei – Kockázatos magatartás, funkcionális károsodás. Presentation at Magyar Tudomány Ünnepe, Budapest, Hungary.


          Bunford, N. (2018, november). Az érzelemszabályozás fejlődéstana – Középpontban a serdülőkor. Presentation at Magyar Tudomány Ünnepe, Budapest, Hungary.


          Zubovics, E. A. & Bunford, N. (2018, november). Neurobiológiai védő- és rizikófaktorok, illetve funkcionális károsodások longitudinális megfigyelése ADHD/EXT és tipikusan fejlődő serdülőknél. Poster presented at Magyar Tudomány Ünnepe, Budapest, Hungary.

           

          Releváns külföldi előadások, konferenciák

           

          Zubovics, E. A., Fiáth, R., Rádosi, A., Vakli P., Hermann P., & Bunford, N. (2019, október). Individual differences in neural and self-reported reward activity are associated with affectivity and emotion regulation in adolescents. Poster to be presented at Emotion 2019, Tilburg, Netherlands.

        • Együttműködő partnerek, kollaborációk

          Semmelweis Egyetem

          I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály

          Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

          Eötvös Loránd Tudományegyetem

          Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK)

          Természettudományi Kar (ELTE TTK) Biológia Intézet Etológia Tanszék

          Pázmány Péter Katolikus Egyetem

          Biológiai Érés és Tapasztalat a serdülőkori agyi és kognitív fejlődésben

          Vanderbilt University

          Department of Psychology and Human Development

          ADHD Magyarország Alapítvány

          Figyelemhiányos hiperaktivitással küzdő gyermekeket, családokat képviselő országos alapítvány

          Ohio University

          Department of Psychology

        • Elérhetőségek

          Lépj velünk kapcsolatba!

          Email

          Telefon

          Google Maps

          Facebook

          Instagram

        Rólunk

        Küldetésünk

        Impresszum

        Kapcsolat

        +361 382 6820

        bunford.nora@ttk.hu

        Zikape © 2019

          All Posts
          ×
          Cookie Use
          We use cookies to ensure a smooth browsing experience. By continuing we assume you accept the use of cookies.
          Learn More